Aszalt gyümölcsös-mascarponés kalács

Ismét Kisa Judit szenzációs könyvéből gyűjtöttem ötletet. A süti tésztája nagyon jó, más kelt süteményhez is ajánlom!

Hozzávalók:
2,5 dkg élesztő
50 dkg teljes kiőrlésű liszt (nálam tönköly)
10 dkg margarin
1 tojás
4 evk. méz (a tésztába)
1 kiskanál fahéj
pici szegfűszeg, gyömbér

töltelékhez:
250g mascarpone
4 evk. méz
20 dkg aszalt gyümölcs (nálam sok-sok mazsola, fekete cseresznye, összedarabolt sárgabarack)

Élesztőt fél deci langyos vízben felfuttatjuk. A margarint a liszttel elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a többi összetevőt valamint a felfutott élesztőt és a tál falától elváló tésztát gyúrunk. Fél órát meleg helyen kelesztjük.
Majd átgyúrjuk és vékonyra kinyújtjuk, téglalap alakúra. A mascarponét a mézzel elkeverjük. Megkenjük vele a kinyújtott tésztát. Rászórjuk az aszalványokat. Feltekerjük és 12 egyenlő részre vágjuk. Kiolajozott muffinsütő mélyedéseibe tesszük a szeleteket és egy fél órát pihentetjük. 200 fokos sütőben 30 perc alatt megsütjük.

Igazi kakaó mellé való...

Barackos kókuszhalmok

Gyors süti a gyors hétköznapokra. Kevés mosatlan, igazi nyalánkság. :D És ez biza nem update-es!

Barackos kókuszhalmok (nekem 36 darab lett a mennyiségből)

2 tojás
1 tk. citromlé (én saját reszelt citromhéjat használtam)
150 g porcukor (ennyitől nekem túl édes lett, de az édesszájú kollégáknak pont optimális)
200-225 g kókuszreszelék
6 szem apróra összedarabolt aszalt sárgabarack
1-1 csipetnyi őrölt szegfűszeg és szerecsendió
minden halomhoz 1-1 4cm átmérőjű ostyalap (Aldiban tettem rá szert)

A tojásokat a citromlével és a cukorral habosra keverjük. Belekeverjük a kókuszreszeléket és a fűszereket. 30 percig pihentetjük.

Az ostyákat a tepsibe rakjuk egymás mellé (nem kell a tepsit kenni, nem ragad bele, no para). Kis gombócokat formázunk a kókuszos cuccból és az ostyára tesszük egyenként. Előmelegített sütőben, 175 fokon 20 percig sütjük.

Forrás: az a receptgyűjtemény, amely fémdobozban van, 50 receptkártyát tartalmaz és ez az apró sütis. (Ezt szépen körül írtam!)

Szaladok és velem a konyha is

Elég zsúfolt és sietős az életem mostanában. Volt egy félévzárás az iskolában (bizonyítványok, napló és a velejárók), voltam egy hetet én magam is iskolában (mert már csak egy félév és kezemben egy újabb végzettség és akkor adjad neki lúdtalp, gerincferdülés és csípőficam, mert mindet megtornáztatom szakszerűen). Reggel 5-kor keltem, este 7-re hazaértem és készültem a következő napra. És ezek mellett nem nagyon volt kedvem semmihez. Aztán a héten megint fel kellett venni a ritmust a munkában (az elkanászodott gyerekeket visszaterelni a normális kerékvágásba igen sok időbe telik, de lehet front is van...), aztán ismét itt a fogadóóra, helyettesítések (mert a pedagógusok is elkapják a nyavalyákat) stb, stb, stb...
Jó, persze mindenkinek van dolga, de ez most nagyon húzós volt. A hétvégén pedig pihenni kell :D aktívan :) én azt tettem :)
És sütöttem egyszerű sütit. Annyira egyszerűt, hogy szégyen beszámolni róla. Bögretésztáról van szó... Horváth Ica barátném mégsem ír róla, sőt a másik sem, Pelle Józsefné. Lehet, azért mert tényleg annyira egyszerű??? Na, de ha bundás kenyérről és tükörtojásról lehet írni egy ilyen blogban (nem én tettem ezt meg!), akkor szerintem erről is, simán!
Kép nem készült. Bevallom, most lusta voltam hozzá, meg el is volt borulva és nem igazán lehet úgy jó képet csinálni (ha már komolyabb technikám nincs, mint a jó öreg napfény).

Ja, és citrom téma! Mert ebbe a sütibe kell citrom is. Vagyis a héja. Amivel a legnagyobb problémám van. Mivel bio cuccra nem fussa (khm...közalkalmazotti bértábla nagyon kicsiny számmal jelölt rublikájából élek...), meg 40 km-es körzetben nem is nagyon lehet kapni, a fán pedig még nem ért meg, akkor mit tegyek bele???
Eliszonyodom, amikor a címkét elolvasom a boltban, hányféle dologgal kezelték azt a szegény termést. És ezt tegyem bele jószívvel? Na, nem! Akkor ne tegyek bele? Az meg milyen már! Szárított verzió? Se íze, se bűze.
Töredelmesen bevallom: aroma. Szégyenletes citromaroma. Ezt tettem bele. Mea culpa. De akkor most mivel ártok jobban? A permetezett citromhéjjal vagy a mesterséges aromával? Jó kérdés... Egyáltalán mióta kezelik így a citromokat? Hosszú-hosszú idő óta, csak eddig nem hívták fel a figyelmet rá? És csak most kiabálják teli torokkal, hogy mi a helyzet? Szerintem, ez jó kérdés...

Na, sok a duma! Itt a recipe:

Bögretészta (ez most diós, de lehet mákos is)

1 tojás
1 bögre cukor (ebből lecsaltam rendesen...)
1 bögre tej
1 bögre darált dió
1 sütőpor
1 bögre liszt
1 citrom reszelt héja (khm...)

Tojást cukorral habosra, aztán csak tartani kell a sorrendet. Meg a sütőport a lisztbe elkeverni.
Tetejét megszórhatjuk darabos dióval vagy aprított mandulával.
Tepsit kikenjük margarinnal, lisztezzük és kb 30 percig sütjük.
Ha jó barátságban vagyunk a kalóriákkal, a kisült sütit kettévághatjuk és baracklekvárral megkenhetjük.

Tarka kuglóf

Erre a receptre böktem rá, amikor anyuka kérdezte, mi legyen a vasárnapi sütemény. Mert vasárnap süti nélkül nem telhet el. Mivel a család számára sült, ezért sokat variálni, reformálni nem lehetett a dolgon. Viszont nem a klasszikus kelt kuglófról van szó, hanem egy sütőporos, olajos változatról, ami egy kicsit más állagot ad a sütinek. Finom lett, de legközelebb egyből dupla adaggal indítunk, mivel egy normál méretű kuglófformában kicsit elveszett ez a mennyiség.

Tarka kuglóf (ez az eredeti mennyiség)

18dkg liszt
18dkg cukor (itt csaltunk egy kicsit, ennyit azért nem tettünk bele)
1 vaníliás cukor
1 sütőpor
1 dl olaj
1 dl víz
citromhéj
mazsola
1,5tk kakaópor

A tojást szétválasztjuk. A fehérjéből habot verünk és félretesszük. A tojások sárgáját a cukorral és vaníliás cukorral jól kikeverjük (ez a dolog melós része, ha nem használsz robotgépet, mint én...), majd hozzáadjuk az olajat és a vizet, no és a citromhéjat. Ezekkel habosra keverjük. Beleszitáljuk a lisztet és a sütőport. Egy jó maréknyi mazsolát belekeverünk, végül a tojáshabot beleforgatjuk. A kuglófformát kivajazzuk, majd kilisztezzük. A tészta felét beletesszük, majd a maradékhoz lazán hozzákeverjük a kakaót és így öntjük a fehér tészta tetejére. 170 fokos sütőben 40 percet sütjük.

Szilvalekváros sütemény

Nagyon egyszerű, de nagyon kapós sütiről van. Igazi "paraszti" éledel a családi receptgyűjteményből. Csak házi összetevőkkel működik megfelelően: házi szilvalekvár, házi zsír. Igen, bizony, zsír! Az az igazság ebben még mindig jobban bízok, mint a hidrogénezett-mono-diglicerides-béta-karotinos margarinokban.

Valahogy természetesebb számomra. És tudom, honnan származik és miből lett. És nem látott tartósítószert.



Szilvalekváros sütemény

20 dkg liszt
10 dkg zsír
15 dkg cukor
5 evk. szilvalekvár (szigorúan házi!)
1 kávéskanál szódabikarbóna
1 kávéskanál fahéj
fél citrom héja
9 evk. víz
3 tojás
durvára tört dió

A zsírt és a cukrot krémes állagúra keverjük. Hozzáadjuk a lekvárt, a fahéjat, a citromhéjat. A tojásokat egyenként belekeverjük. A vizet óvatosan hozzáadjuk (ekkor egy kis állagváltozás következik be, semmi pánik, csak kicsapódik a zsír a víztől, a liszt hozzáadása után a helyzet helyreáll). Jön bele a szódabikarbónával elkevert liszt. Zsírozott, lisztezett tepsibe öntjük. A tetejét megszórjuk dióval. Kb 40 percig sütjük.

Süti-recycling

Nos, karácsonyra nem sok minden finomság készült, valahogy nem volt a megfelelő a holdállás vagy nem tudom. Szó, mi szó nem sikerültek jól a sütemények. Pedig semmi újdonság nem készült, régi kipróbált recepteket használtunk, mégsem jöttek össze igazán a dolgok. Nem sűrűn fordul elő, hogy a bejgli fogyjon el legelőször (mindig az a legutolsó), most meg sutty elfogyott. A többi meg ott árválkodott.
100 éve nem sütöttünk őszibarackot sem (ez a zöld és piros ételfestékkel díszített, bukszuslevéllel tálalt dolog). Megsütöttünk egy szép nagy adagot (80dkg lisztből), szerencsétlenkedtem az ételfestékkel (ami elég tré színű volt) és kiderült, hogy olyan lett mintha egy golyónyi fűrészporba harapna az ember. Nem csoda hát, hogy a nyakunkon maradt a dolog. Kidobni nincs szíve az embernek, nem vagyunk mi olyan fajták. Így szilveszter előtt egy nappal jött a nagy ötlet: kókuszgolyó!!!!
Hiszen a cukrászok sem készítik ezt másból, mint maradékból és az őszibarack eleve egy kakaós-morzsás-baracklekváros dologgal van töltve, már csak egy lépés ettől a kókuszgolyó. Aztán anyuka talált még egy kis száraz sütiszélet is, jött a tuning (némi rum, némi tej, némi kakaó), jól összeduszmáltuk és már lehetett is golyózni. Mit golyózni?! A döntő pillanatban megint jött a villanykörte a fejem fölé: van mi nekünk piramis formánk is, pont ilyen történethez. Kb. egyszer már használtuk is, a három év alatt, mióta beszereztük... (nem túl gyakran készül k.golyó...;D)
És ez lett a végeredmény:

A legjobb, ami egy rossz sütivel történhet! És ezerszer jobb lett a recycling-verzió.
Hoztam magammal a távoli lakhelyemre is és az én Szerelmem így örült, amikor meglátta, mi van a dobozban:

Nagyon szereti ezt a sütit! Meg is látszott az arcocskáján, amikor ette :D.
Így ni:


Ja! És boldog új évet mindenkinek...

Megreformált mézes, néhány mínusz ponttal

Először is... túl vagyok a vizsgán. Eredmény januárban. Nem sietős a tanárnak, nekem meg pláne... Annyit elárulhatok, nem az ötösért indultam. Anatómia-életanból azért ennyire maximalista nem vagyok... Még harmadjára sem, mivel ez volt belőle a harmadik vizsgám, de sose fogadták el az előzőket.

No,de! Rám tört a héten a karácsonyi hangulat és mindenáron mézeskalácsot akartam enni. Mindenki nagyüzemben gyártja már, nálunk itthon meg ez csak olyan járulékos része a karácsonynak. Sőt, tavaly nem is sütöttünk. Mindig itt marad a nyakunkon, kitavaszodik, mire elfogy (a szaloncukorral szintén ez a helyzet).
De most mégis ráadtam a fejem. Kicsit reformosabb lett az átlagnál (graham-liszt), viszont a mézes nem mézes porcukros-tojásfehérje hab nélkül (számomra...). Kicsit a "light kóla ivása a big-mac menü mellé" esete jut róla az eszembe. :D

Ez a recept is a Kisa Judit könyvéből való (de jó, hogy eszembe jutott a héten, hogy nekem olyanom is van! :) )

Mézespuszedli

50 dkg teljes kiőrlésű liszt
25 dkg méz
10 dkg vaj
3 tojás
2 mokkáskanál szódabikarbóna
fűszerek: 1 kiskanál szegfűszeg, 1,5 fahéj, fél gyömbér
(vagy mézesfűszer a boltból)

A mézet felmelegítjük, belekeverjük a fűszereket. A tűzről levéve beletesszük a vajat és megvárjuk, amíg elolvad (ekkor hűl ki arra a hőfokra, hogy mehessen bele a tojás). A tojásokat a mézes cumóhoz keverjük. Végül a liszttel összedolgozzuk. Jó pár órán keresztül hűvös helyen pihentetjük (a recept 10 órát ír, én nem vártam csak 4-et és semmi hiba nem lett). Vékonyra kinyújtjuk, kiszúrjuk és 180-200 fokon 10 perc alatt megsütjük. Nem keményedik meg, egyből fogyasztható.
Tojásos-cukros hab nélkül is finom, az már csak a plusz (kalória :D )

Na, de egyszer van karácsony egy évben... ;)

Kukoricaprósza - Köszönetképpen

Száz éve akartam ezt is megsütni, de nem vitt rá a lélek vagy csak nem jutottam el idáig. De most ez is sikerült! A citromfás bácsinak vittem belőle, megköszönve a kedvességét, mivel egy elég komoly "használati utasítást" dobott be az egyik nap a postaládámba, a tőle vásárolt citromfákhoz. Biztos, ami biztos, ne rontsak el semmit. Eddig nincs is semmi probléma, a termések elkezdtek sárgulni és a kilenc kis citromocskám hamarosan süteményben, teában és mindenféle finomságban végzi. Ennek nem fogja senki ötféle szerrel kezelni a héját és nem lesz ráírva, hogy fogyasztásra nem alkalmas. Lehet, hogy ma már csak úgy ehetünk nyugodtan citromot, ha a fája ott van a lakásunkban? Elég szomorú... De 200 lesz a vérnyomásom minden alkalommal, amikor a boltban a fenti "figyelmeztetéseket" olvasom.

De jöjjön akkor a prósza...

Kukoricaprósza

30dkg kukoricalisztet átszitáltam, beletettem egy sütőport, egy csipet sót és 10 dkg cukrot. Egy másik tálban egy nagy poharas joghurtot elkevertem 2 tojással, majd a lisztes keveréket hozzáadtam. Egy kisebb méretű tepsit kizsíroztam (szigorúan háztáji disznózsírral!) és a masszát beleöntöttem. A tetejére házi(!) szilvalekvárt és tejfölt csöpögtettem. Kb fél óra alatt sütöttem meg.



A tészta friss fogyasztásra van kitalálva, másnap morzsálódik (de ettől nem rossz), legközelebb ezt 2 evk. olajjal vagy diónyi olvasztott zsírral orvosolni fogom.

Süti fogadóórára

Minálunk úgy járja, hogy kétszer van fogadó óra egy tanévben. Mivel kis település vagyunk, szinte napi kapcsolatban van mindenki, mindenkivel. Ezért bőségesen elég a két alkalom és hát, akkor sem azok jönnek, akikkel baj van, de ezt most hagyjuk...
Szóval, a nap derekán Ági "néni" a lelkemre kötötte :D, hogy délután a fogadó órára úgy menjek vissza, hogy viszek valami finomat. Na, nesze neked, én komolyan vettem :D. És olyan sütit sütöttem, amit már rég szándékoztam kipróbálni, de valahogy sosem került rá sor (szerintem ezzel sokan vagyunk így). De most eljött a nagy lehetőség! Megsütöttem.
Egyszerű történet, Margit tésztának hívják. A Délvilág újságban volt még a nyáron (néha van benne használható dolog is. Na, jó imádom a kávé mellett olvasni az otthoni reggeleken).
Nem vallottam szégyent, elég gyorsan elfogyott. És üzenték az illetékesnek, hogy most már férjhez is mehetek :D.

Így nézett ki a sütőből megérkezve. Hát igen, látszik, hogy néhány dolognak még a hiányában vagyok. Jól jönne egy rács hűteni... De a süti méretéből látszik, hogy nem vagyunk egy nagy létszámú tanárikar.

Margit tészta

• 20 dkg cukor
• 2 dl tej (1 bögre)
  
• 2 tojás
• 5 dkg vaj
• 5 dkg porcukor
• 4 dl liszt (2 bögre)
• fahéj
• citromhéj
• 1 sütőpor
• vágott/darált dió (elhagyható)

A cukrot megpirítjuk, karamellizáljuk és felöntjük a tejjel. Hagyjuk kihűlni. Habosra keverjük a 2 tojássárgát, a vajjal és a porcukorral. Hozzáadjuk a lisztet és a sütőport, fahéjat, citromhéjat. Lassan hozzákeverjük a karamellás tejet. Végül a 2 tojásfehérje felvert habját beleforgatjuk. A vágott diót bele forgathatjuk a masszába vagy a tészta tetejére is szórhatjuk (én csak darált dióval szórtam meg, mert nem voltam biztos a közízlésben). Zsírozott (!), lisztezett tepsibe öntjük és lassan kisütjük.

A Tejföl lepény

Az A..., mert nekem bárki, bármit is mond, ez a legfinomabb, a legjobb változat. Drága nagymamám sütötte sok-sok éven át. Véletlenségből került elő a recept, a felszaporodott tejföl mennyiséget kellett valamilyen úton-módon pusztítani (hát, igen, a házi tej házi tejföllel jár). Anyukámnak pedig eszébe jutott a tejöl lepény. Nagyon-nagyon régen nem készült.

A recept a féltve őrzött, mama füzetéből származik. Ő nagyon gyakran sütötte, neki már nem kellett hozzá a puska. Mi pedig először dekódoltuk a sorokat és utána elkészítettük. Az első akadály az omlós tészta készítése volt, a tészta aljának. Na, jó, de mennyit gyúrjunk??? Aztán anyuka próba szerencse alapon gyúrt egy adagot és elég lett. A többi már gyerekjáték volt (tehát ez volt az én részem a dologból :D).

Ja, és a füzet... Sok recept van benne, de mióta az eszemet tudom három dolgot sütött belőle a mamám (és aztán mi is): darált tésztát, mézes tésztát és ezt a tejfölös tésztát. Mert nekem sok-sok évig (sőt még néha ma is ;) ) minden sütemény TÉSZTA volt. Felénk így szokás... tésztát sütünk, fröstökölünk reggeli helyett és szármát eszünk karácsonykor.


Tejföl lepény

Első lépésnek omlós tésztát gyúrunk. Olyat mint, amit a túrós tészta alá szoktak (bővebb információm nekem sincs). Majd 6 dl tejfölt (3 pohár) elkeverünk 3 kanál liszttel, 3 kanál porcukorral, hozzáadunk 3 tojás sárgáját. A tojásfehérjét habbá verjük és beleforgatjuk a tojásos masszába. A kinyújtott tésztát kizsírozott tepsibe tesszük és a tojásos-tejfölös dolgot ráöntjük. Kb. fél óráig sütjük, amíg a süti teteje szép barnára sül.

Kukoricás keksz

A recept ebből a könyvből való. Hát, akinek az adott mennyiségű folyadékkal összeáll, az tud valamit, amit én nem. Nekem kb. 1,2 dl-re szükségem volt. Tej és tojás nélkül készült, nagyon egyszerű és kevés összetevőből. Eredetileg csillagvégű kinyomkodón lett volna kinyomkodva, de ez fizikai képtelenségnek minősült, így csak egyszerű rudakat sodortam és összenyomtam a végeit. Nagyon vékonyra nem érdemes sodorni, mert akkor elég kemény lesz a süti. Tea, kakaó mellé szerintem megfelelő rágcsálnivaló.

Kukoricás keksz

25dkg kukoricaliszt
10 dkg növényi margarin
8 dkg nádcukor
0,85 dl szénsavmentes ásványvíz (nekem többre volt szükségem)

Elkeverjük a lisztet a margarinnal és a cukorral. Fokozatosan hozzáadjuk a vizet és sima tésztát gyúrunk. A tésztát csillagvégű nyomózsákba töltjük és spirálokat, karikákat formázunk sütőpapírra (easy módszer: rudak sodrása és karikává alakítása). Előmelegített sütőben kb. 15 percig sütjük közepes hőmérsékleten.

Menekülök... - Ánizsos korongok

... menekülök a saját otthonomból. A tetőszerkezet a szép magyar munkamorál módjára készül. Minél lassabban dolgoznak, annál több órát fizetnek ki nekik. Ebben a szellemiségben a munka felét sem sikerült még teljesíteni (hozzáértő vélemények szerint 2 nap intenzív meló lenne az egész, ez pedig már a 2. hét). És örömmel hallom, hogy még a héten jó idő lesz, talán nem ázok be így az ősz közepén. Reggel 7-kor állítanak oda és egészen délután 5-ig "dolgoznak" (ez az állványzat tetején ücsörgést jelenti általában). Viszont, ha tényleg dolgoznak, akkor marha hangosak és nem tudok megmaradni. Hiába megyek dolgozni, ott is hallom. Ilyen az, ha a kettő egy épületben van. Úgyhogy eljöttem a Szerelmemhez.
De tegnap nem jelentek meg a munkások. Kiderült , hogy Szegeden egy jobban fizető melójuk akadt, ezért aznap odamentek. Csapot, papot, viszlát. Kerülgesd a szemetet, a mocskot. Ja, és ma még az új cserepeket is lepakolták. Na, vajon hol találtak a raklapoknak helyet? A bejáratom előtt! Lassan már a házból sem tudok kijönni.
Ennyit a bosszúságról! Majdcsak végeznek... Még reménykedem!

A hétvégén elindultam sütiszaggatót vásárolni az Aldiba. Na, azt nem vettem (mert nem igazán volt minőségi a meghirdetett cucc), viszont mivel már a hájperek már a karácsonyra készülnek, finom karácsonyi fűszereket árultak. És volt ánizs! Kb. 15 éve nem volt a környezetemben ilyen fűszer. Még az illatát sem tudtam felidézni magamban, viszont az rémlett, hogy az ilyen süti az jó. Vettem hát (meg őrölt szegfűszeget is)! Aztán jött a meglepi, hogy ánizsos süti receptek igencsak ritkácskák interneten és könyvben egyaránt. Apukámnak lett egy nyertes ötlete: mivel igencsak nagymama fűszerről van szó, próbáljuk meg a jó öreg Váncza könyvet. Na, ebben volt a legtöbb használható ötlet. Innen készítettem sütit. Picit persze módosítva :D

Ánizsos korongok

25 dkg liszt
1/2 csomag sütőpor
1 kávéskanál őrölt ánizs
3 tojás
1 csomag vaníliás cukor
18 dkg porcukor
5 dkg vaj
1 korty (de tényleg nem több) tej

A hozzávalókat összegyúrjuk, majd kinyújtva különböző formákat szúrunk ki. 180 fokon kb 15 percig sütjük., kivajazott tepsiben. Két gáztepsivel lett belőle. Igazi teasüti! Nagyon sokáig eláll.

Miért lett így elfeledve az ánizs??? Pedig nagyon jó cucc. Igazi torokcukorka-illat...hmmm... Sütiben pedig még jobb! :D

Kuglófot sütöttem

Kaptam a szülinapomra szép kuglófsütőt, amit most volt alkalmam kipróbálni. A recept klasszikus, Horváth Ilona szakácskönyvéből való. Nincs még itt a kuglóf-szezon, hiszen nekem az télen van. Kint hideg, bent meleg kuglóf és tea vagy kakaó. De így 25 fokban is jól esett.

Kuglóf by Horváth Ilona

50 dkg liszt
10 dkg porcukor
2 dkg élesztő
4-5 dl tej
4 tojássárgája
10 dkg vaj
csipet só
1 csomag v. cukor
5-10 dkg mazsola

Az élesztőt 2 dl meleg tejben felfuttatjuk, pici cukrot teszünk hozzá. Habosra keverjük a vajat és a többi cukrot. Hozzáadjuk a tojást, az élesztőt, a lisztet (és egy kis citromhéjat reszelhetünk bele). Annyi langyos tejjel dagasztjuk be, hogy lágy kelttésztát kapjunk, végül belekavarjuk a mazsolát is. Ha hólyagos, zsírozott formába öntjük. A forma félig legyen. Meleg helyen duplájára kelesztjük. Előmelegített sütőben -de a lángot 5 perc után mérsékelve-, 40 percig sütjük. A sütőformák eltérése miatt a biztosat a tűpróba mondja meg! Ha kiborítottuk, porcukorral szórjuk le.

Szilváspiskóta

A hétvégén sütöttünk szilvás sütit. Nagyon egyszerű finomság, nem kell más hozzá, csak szilva és egy egyszerű vizespiskóta tészta. Gyümölcstortaformában sütöttük, hogy kicsit dizájnosabb legyen :D és a sütőforma is új, ki kellett próbálni végre már. A nagy szemű, gigant szilvánk a házunk előtt teremnek. A kertünkben szilván kívül más növényzet nem nagyon marad életben, a 6 fa pedig rendesen ellátja a kiscsaládot (régen 10 volt, köszönhetően a csatornázásnak, ki kellett vágni). Ja, a karácsonyról kiültetett fenyőfák szeretnek még nálunk, évről évre nő a számuk, abból még ennél is több van. :D

Szóval a süti!


Szilváspiskóta

kimagozott szilva (amennyi a formába belefér)
28dkg liszt
28dkg cukor
5 tojás
10 evk víz
fél csomag sütőpor

A kimagozott szilvát a vajjal kikent, cukorral megszórt formába tesszük, magozott felével lefele. A tojások sárgáját a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a vizet. Belekeverjük a sütőporral elvegyített lisztet. Végül a tojások felvert habját hozzáadjuk. Aranybarnára sütjük, még forrón kifordítjuk a formából.

Születésnapos iskolakezdés - Nápolyi szelet

Egy napja ismét becsöngettek elkezdődött a Munka! Még kicsit szokatlan az iskolaszag, de nagyon gyorsan átveszi az ember és visszaáll a régi kerékvágásba.

Az iskolában diákként eltöltött sok-sok év (te jó ég, már lassan 20 évet az életemből a tanulással töltöttem és még nincs vége!) minden szeptembere egyet jelentett a a névnapommal és a születésnapommal. Én azok közé tartozom, akinek ezután már csak a karácsony jut, hiszen a "két nagy ünneplés" egy nap kihagyással követi egymást. Nem túl szerencsés, de már így 26. éve lassan túlélem! Az iskolakezdés továbbra is megmaradt az életemben, csak most már pedagógusként.

A kollégáknak pedig nápolyi szeletet készítettem. Tuti nyalánkság, gyereknek felnőttnek. Atom csokis és nincs vele sok macera. Mondjuk, én leginkább a sütőm miatt választottam ezt a receptet, mivel nem volt kedvem kísérletezgetni, hogy odaég, megsül-e, lehet kihajítani a kísérleti produktumot. Ezzel csak a gőz felett kell izzadni 15 percig, ezt meg jól bírja a ruszki rezsóm!

Nápolyi szelet

1 csomag margarin
20 dkg cukor
2 evőkanál kakaópor
2 tojás
2 csomag csokis pudingpor
10 dkg mazsola
1 csomag ostyalap (100g)

A margarint, cukrot, kakaóport gőz fölött 10 percig kavarjuk (margarin olvadásától számítva!). Majd hozzáadjuk a tojást, a pudingport és a mazsolát. Ezzel is keverjük 5 percig. Az ostyalapokat apróra törjük egy tálban és a csokis masszát a tűzről levéve ráöntjük, összeforgatjuk. Egy alufóliával kibélelt őzgerincformába nyomkodjuk, megvárjuk míg kihűl. Két napra hűtőbe tesszük, utána szeleteljük.

Ez pedig a hétvégi ócskás piaci szerzeményem:

Egy igazi diótörő! Lehet, hogy gáz, de én már nagyon régóta szerettem volna egy ilyet. Nagyon jutányos áron jutottam hozzá, mindössze 100 jó magyar forintért mérték. Megérte, nem??? :D

Süti, de nem süti - Tiramisu golyó

A receptre a no salty-n akadtam rá. Rendszeresen szoktam bogarászni azt az oldalt. Azért szeretem, mert minden recepthez van kép. Sajnos én ilyen vizuális nőszemély vagyok. Így hamarabb kapok kedvet az elkészítéshez, mintha csak le lenne írva.

Na, szóval ott volt ez a tiramisu golyó recept is és mivel a Lidl-ben a mascarpone is akciós volt a múlt héten, minden egybevágott az elkészítéshez. Sok macera nincs vele, nem kell sütögetni. Hát, a mascarpone egy kicsit megnyomja az árcédulát, ha nem lett volna akciós áru vagy árú, lehet nem is készítem el. Én személy szerint sajnálom az ilyen nyalánkságokra a pénzt, főleg ha olyan dolgot szeretnék csinálni, amit még rejtély fed, mivé is lesz! De ez most hál' Istennek jól sikerült. :D

Lehet, hogy nem vagyok egy kísérleti professzor??? Vagy csak sajnálom a forintokat??? Inkább... ;)

Tiramisu golyó

35 dkg háztartási keksz darálva
25 dkg mascarpone
3 evőkanál porcukor
2 csomag vaníliás cukor
3 evőkanál kávé

+ 2 evőkanál cukrozatlan kakaópor

A kakaópor kivételével minden hozzávalót összegyúrunk. Diónyi nagyságú golyókat formázunk a masszából, majd a kakaóporban meghempergetjük. Néhány órára hűtőbe tesszük. Kb. 30 darab lesz belőle.

Névnapi sütkérezés

Július végével elindul a lavina a családban és a névnapok, születésnapok tömkelege zúdul ránk, kitartva egészen októberig. Aztán meg mindjárt itt a karácsony! (Úristen, már megint itt az év vége!!!)

A heti névnapot a hétvégén jött köszönteni a rokonság, Anyuka (lévén ő az ünnepelt) tiszteletükre kifordította a konyhát a négy sarkából és prezentálta a véget nem érő lakomát. A mindenféle földi jóból most csak egyet emelnék ki, ez a csigatésztás húslevest, a bakonyi szeletet követte, almás és meggyes rétes, pogácsa kíséretében.
Ja, és persze az én szorgos kezem nyoma is benne van a sütiben! :D
Kókuszos szelet

Tészta:

• 50 dkg liszt
• 20 dkg margarin
• 2 evk. kakaópor
• 25 dkg porcukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 kávéskanál szódabikarbóna
• 1 csapott mokkáskanál fahéj
• 4 tojássárgája
• annyi tejföl, hogy összeálljon a tészta

Mindezekből puha tésztát állítunk össze, két részre osztjuk, a felét kinyújtjuk, zsírozott tepsibe tesszük. Megkenjük baracklekvárral (nem kell sajnálni!!!). Erre jön a töltelék.

Töltelék:

• 10 dkg margarin
• 5 evk. porcukor
• 1 dl rum
• 15 dkg kókuszreszelék
• 4 tojás felvert habja

A margarin, a porcukrot, a rummal habosra keverjük, majd hozzáadjuk a kókuszt és a tojáshabot. Rákenjük a tésztára.

A tészta másik felét kinyújtjuk és rátesszük a töltelékre, megsütjük kb. 45 perc alatt 180 fokon.
Ha kisült jön a máz!

Máz:

• 10 dkg porcukor
• 2 tojássárga

Kikeverjük a a tojássárgáját a cukorral és a megsült tésztára kenjük még forrón.

Koprodukció

Tegnap sütöttünk Anyukával közösen, békében (már említettem "két dudás egy csárdában...hajajaj") és nyugalomban. :D Tipikus nagymama sütemény készült: szalalkális kiszaggatós, azaz Cuknis! Ez az a fajta süti, amit az ember megsüt és 3 hétig rájár. Tea, tej, kávé mellé tökéletes rágcsálnivaló és nem a boltban kell megvenni horribilis áron a kekszecskét. Egyszerűen elkészíthető, kiadós. Dupla adagot készítettünk, mert a család egyik fele kirándulni megy és ez lesz az útravaló (hamuba sült pogácsa helyett :D ). Nagyon sok lett belőle, marad elég itthon is!

Szalalkális kiszaggatós

30 dkg liszt

3 evk cukor (tényleg ennyi!)
1 kis pohár tejföl
1 evk zsír
1 tojás
2 dkg szalalkáli 1 dl tejben feloldva

Mártogatni: 1 tojás, kristálycukor, durvára tört dió

A hozzávalókból tésztát gyúrunk, lisztezett nyújtódeszkán nyújtjuk és szaggatjuk formákkal (jelen esetben szív és csillag). A kiszúrt formákat megkenjük tojással, majd cukorral összekevert darabos dióba mártjuk. Kizsírozott tepsibe rakjuk, addig sütjük, amíg szép pirosra sül a teteje. Várjuk meg, amíg kihűl, utána fogyasszuk!!!

Hát, akkor süssünk cobblert!

Már számtalan helyen (értsd: blog) olvastam a cobblerről. Mindenféle gyümölccsel süti a gasztronépség.
Nosza hát, enyém a konyha és akkor én is kipróbáltam ezt a sütimicsodát. Leginkább azért állt szándékomban ilyet elkövetni, mivel pár hete a Tacskóban akciós volt a lepénysütő és gyorsan beszereztem egyet. Mi mással is szentelhettem volna fel, mint egy ilyen édességgel! A receptet nem tudom honnan szedtem, mert én azt úgy szoktam, hogy elolvasom, megtetszik, felírom egy papírra és nem jegyzem meg mégis honnan ered. Viszont ha 20 ilyen cobbler receptettel nem találkoztam, akkor eggyel sem. Gyakorlatilag egy pontban volt eltérés bennük : a tejföl-tejszín-joghurt kérdéskörében. Na, ezt én megoldottam, mivel csak az egyikből volt itthon!

És így szól a recept:

COBBLER

1/2 kg gyümölcs (jelen esetben alma)
2 evk keményítő
3 evk barnacukor (szigorúan barna!)

25 dkg liszt
5dkg barnacukor + a tetejére megszórni
1 csomag sütőpor
10 dkg vaj (hát, én margarinoztam, szégyen, nem szégyen)
1 tojás
1 pohár natúr joghurt (175g)
csipet só
darált dió (opcionális)

A gyümölcsöket tisztítás szeletelés után a keményítővel, cukorral leszórjuk egy tálban, jól beleforgatjuk. A lisztet, cukrot, sütoport, vajat, joghurtot, sót tésztának összegyúrjuk. Nekem ragadt a tészta, nem szégyeltem lisztezni. A gyümölcsöket vajjal kikent tál aljába tesszük (jénai vagy tűzálló), elsimítjuk. Megszórjuk a tetejét darált dióval. A tésztából kis gombócokat készítünk és a gyümölcs tetejére tesszük Nem baj, ha nem érnek össze, mert a sütőpor dolgozik. Előmelegített sütőben, 175 fokon 30 percig sütjük.

A végeredmény meggyőző és laktató. Családi adag lesz belőle. Azt hiszem a papírról átkerülhet a recept a "nagy könyvbe".