BLOGGER TEMPLATES AND TWITTER BACKGROUNDS »
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: alma. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 9., péntek

Zöldet akarok!

Ebben a gyönyörűséges, már-már nyarat idéző időben nemcsak a szemnek esik jól a sok zöld, hanem a szervezetnek is. Aztán olvasgattam a blogokat és Annipannitól jött az ötlet. Irány spenótért a zöldségeshez! Meg is lett az ebédem gyorsan, zölden.

Spenótos-alma turmix

10 dkg-nyi friss spenót
4 levélnyi lollo saláta
1,5 zöld alma (az a fél menet közben eltűnt... salala)
csipet szercsendió
kicsivel nagyobb csipet fahéj
kb. 2 dl víz

Mindent a botmixer alá küldtem és stílszerű pohárba öntöttem.
2 ilyen B.-os pohárral lett.
Nyammm...

És annyira gyönyörűséges a cseresznyefa. Késztetést éreztem a fényképezésre és a mutogatásra.


2009. október 7., szerda

Birsalmakompót

Nem tudom, miért van olyan hátrányos helyzetbe száműzve a birsalma (legalábbis nálunk otthon). Szegény fa minden évben ontja magáról a termést, mi meg nem tudunk vele mit kezdeni. Vagy inkább hozzáfogni nincs kedve senkinek. Mivel 100% bio, ezért férges, sokat kell darabolni és betonkemény. A birsalmasajt meg ha készül is, ott felejtődik a spájzban és csak következő nyáron kerül elő. Akkor meg már megint betonkemény. Ez egy ördögi kör!
De idén megígértem az anyukámnak, hogy igenis nem felejtjük el, így készített sajtot, sőt még ivólére is rászánta magát. Így idén kivételesen egész jó a százalékos arány a felhasználás tekintetében.
Én pedig "nagymama kaját" készítettem belőle: kompótot. Nem vagyok egy nagy befőttevő, de ez elfogyott, sőt most készül a következő adag.

Birsalmakompót

Birsalmákat megtisztítjuk, összedaraboljuk (hámozni nem szükséges, mert akkor "ragacsos" lesz a leve, mivel kioldódik a pektin), feltesszük főni pár szem szegfűszeggel és kevés fahéjjal. Cukorral, édesítővel, mézzel édesítjük (kinek hogy tetszik). Ha készre főtt, lehűtjük. A hűtőben pár napig eláll.

2009. augusztus 9., vasárnap

Vasárnapi program --> Befőzés!!!

Befőztünk ám! Bizony! Méghozzá almalevet! Mivel az egy szerencsétlen almafán savanyácska almácska terem, nem nagyon rajong érte senki a családban. Pedig nagyon rendes fácska, mert igen sok termést hozott idén is. Ezért anyuka döntését követve rostos üdítőt készítettünk belőle. Az okok a következők: 1, befőttként nem fog elfogyni, mert a család által elfogyasztott 3 üveg/év átlagos fogyasztás mellett nem érdemes vele szórakozni; 2, vannak gyermekkorúak a családban, akik pedig szívesen fogyasztják a Kubu nevezetű italt (habár én felnőttkorú vagyok, én is meglehetősen szívesen teszem ezt :D), úgyhogy akkor a horribilis ár/üvegméret helyett jó lesz! Mondjuk a hazát nem mentette meg, mert a felhasznált mennyiség elenyésző a fa terméshozamához képest. De ennyivel is kevesebb.

Az üdítő elkészítésével nincs sok macera, könnyen megvalósítható és gazdasásos, mivel a 2-2,5 kg almából közel kb. 7 liter lesz.

Rostos almalé

2-2,5 kg alma (tisztítva ennyi)
citrompótló
80 dkg cukor
szalicil

Kezdetnek az almát 2 liter vízben feltesszük főni, 1 doboz citrompótló kíséretében. Amikor puha, paradicsom passzírozón áterőszakítjuk a dolgot. Visszatesszük a tűzre és 6 liter vízben feloldjuk a cukrot, hozzáöntjük a passzírozmányhoz, felforraljuk. Üvegekbe töltjük és jöhet a száraz dunszt.

És az eredmény:



Ami meglehetősen mókás színt kapott. Élőben leginkább egy Disney hercegnőhöz illő rózsaszín árnyalatot kapott. Azt hiszem van olyan süti, hogy mese almás. Na, ez pont ideillene! :D Történt úgyanis, hogy a szép piros almákat sajnáltuk meghámozni, ezért a héjának kifőtt a színe. Ez nem mesterséges színezék, ezt a természet alkotta! De szerintem jól néz ki... Már elképzeltem, ahogy szegény keresztlányomat beetetem a tél folyamán, hogy a hercegnők is ilyet isznak. Hihihi! Gonosz vagyok! ;)

És a nagy izgalmak után megjutalmaztuk magunkat. Puritán desszert következett az ebéd után. Nem is tudom mikor ettem ilyet utoljára, de ami a legjobb volt benne az IGAZI tejszínhab! Mert a flakonos förmedvények térhódítása óta, az ember lusta vacakolni a habtejszínnel (vagy csak én vagyok így ezzel?). De ma megtörtént és íme a csemege:




Igen, igen... a jó öreg gesztenyepüréről van szó!

2009. augusztus 1., szombat

Hát, akkor süssünk cobblert!

Már számtalan helyen (értsd: blog) olvastam a cobblerről. Mindenféle gyümölccsel süti a gasztronépség.
Nosza hát, enyém a konyha és akkor én is kipróbáltam ezt a sütimicsodát. Leginkább azért állt szándékomban ilyet elkövetni, mivel pár hete a Tacskóban akciós volt a lepénysütő és gyorsan beszereztem egyet. Mi mással is szentelhettem volna fel, mint egy ilyen édességgel! A receptet nem tudom honnan szedtem, mert én azt úgy szoktam, hogy elolvasom, megtetszik, felírom egy papírra és nem jegyzem meg mégis honnan ered. Viszont ha 20 ilyen cobbler receptettel nem találkoztam, akkor eggyel sem. Gyakorlatilag egy pontban volt eltérés bennük : a tejföl-tejszín-joghurt kérdéskörében. Na, ezt én megoldottam, mivel csak az egyikből volt itthon!

És így szól a recept:

COBBLER

1/2 kg gyümölcs (jelen esetben alma)
2 evk keményítő
3 evk barnacukor (szigorúan barna!)

25 dkg liszt
5dkg barnacukor + a tetejére megszórni
1 csomag sütőpor
10 dkg vaj (hát, én margarinoztam, szégyen, nem szégyen)
1 tojás
1 pohár natúr joghurt (175g)
csipet só
darált dió (opcionális)

A gyümölcsöket tisztítás szeletelés után a keményítővel, cukorral leszórjuk egy tálban, jól beleforgatjuk. A lisztet, cukrot, sütoport, vajat, joghurtot, sót tésztának összegyúrjuk. Nekem ragadt a tészta, nem szégyeltem lisztezni. A gyümölcsöket vajjal kikent tál aljába tesszük (jénai vagy tűzálló), elsimítjuk. Megszórjuk a tetejét darált dióval. A tésztából kis gombócokat készítünk és a gyümölcs tetejére tesszük Nem baj, ha nem érnek össze, mert a sütőpor dolgozik. Előmelegített sütőben, 175 fokon 30 percig sütjük.



A végeredmény meggyőző és laktató. Családi adag lesz belőle. Azt hiszem a papírról átkerülhet a recept a "nagy könyvbe".


2009. július 29., szerda

Melegben hideg leves

A nyári időszakban nem tudom, ki az, aki kívánja a meleg levest. Hát, én nem, az biztos! Ezért ha a "saját" konyhámban tüsténkedek, szeretem elhanyagolni a témát (értsd: levesnek az megfőzése) . De a felhalmozódó almakészlet arra ösztönzött, hogy kreáljak belőle leveskét. Egy könnyű, nyárit, hideget.

Tisztítás, mosás után citromos vízben tettem fel főni az összedarabolt almát. Cukorral, fahéjjal ízesítettem (sajnos szegfűszeg nem volt a háznál, így kimaradt). Amikor megpuhult az alma, egy kanál lisztet elkevertem egy pohár natúr joghurttal és hőkiegyenlítés után (!), sutty a levesbe! Majd sutty a vízzel teli tálba fazekastól, hűlni. Majd jól megenni!



A tál pedig harcos, de öröklött ereklye, ami nagy becsben van!