Melegben hideg leves

A nyári időszakban nem tudom, ki az, aki kívánja a meleg levest. Hát, én nem, az biztos! Ezért ha a "saját" konyhámban tüsténkedek, szeretem elhanyagolni a témát (értsd: levesnek az megfőzése) . De a felhalmozódó almakészlet arra ösztönzött, hogy kreáljak belőle leveskét. Egy könnyű, nyárit, hideget.

Tisztítás, mosás után citromos vízben tettem fel főni az összedarabolt almát. Cukorral, fahéjjal ízesítettem (sajnos szegfűszeg nem volt a háznál, így kimaradt). Amikor megpuhult az alma, egy kanál lisztet elkevertem egy pohár natúr joghurttal és hőkiegyenlítés után (!), sutty a levesbe! Majd sutty a vízzel teli tálba fazekastól, hűlni. Majd jól megenni!

A tál pedig harcos, de öröklött ereklye, ami nagy becsben van!

Ez egy nem olyan jó nap...

Miért nem az? Mert meleg van... Iszonyatosan... Ilyenkor az emberlányának semmihez sincs kedve, csak nyűglődik... A tisztelt céggel veszekednem kell, hogy június 9-é óta, ugyan szállítsák már le a csomagomat... El kell mennem orvoshoz, aki közli velem, hogy szeptemberben allergiateszt... Na, bumm!!! De jó lesz! 3 napig fürdés nélkül járj dolgozni, mivel 72 óráig 29féle anyaggal a hátamon kell élni, azt majd csak kiderül mitől van a baj... Ha bármilyen étellel van kapcsolatban, dacolni fogok és csak azért sem fogok lemondani róla, majd legalább vakarózok. Tej és tojás nélkül számomra nincs élet! Ha kutyaszőrtől van, abba belepusztulok! Olyan nem lehet, hogy én a drága kiskutyára legyek allergiás!

De majd addig is kísérletezgetek házilag. Először a tisztítószereket próbálom kiiktani az életemből és valami természetes dologra cserélni (mert ettől tapasztalatból tudom, bajom van), aztán szépen átváltunk mosóporról és öblítőszerről is másra. Mert kezd ezektől is kényszerképzetem lenni, de lehet, hogy nem ok nélkül.

Ennyi negatív után már csak az lehet vidítóbb, ha megeszem a saját kreálta sárgabarackos jégkrémemet a fagyasztóból. Hátha attól nem lesz semmi bajom...

Hiszen az E-ket kizártam belőle: joghurt, sárgabarack és méz összeturmixolva, lefagyasztva. Még évekkel ezelőtt tettem szert a rózmannban egy jégkrémkészítő alkalmatosságra, de eddig ki sem próbáltam. Az unásig evett sárgabarackra találtam ki ezt az alternatívát, ami sok erőfeszítést nem igényelt (max. a botmixer erőlködött). Nem fárasztottam magam a barackhéj lehúzásával, ment bele szőröstől-bőröstől (na, jó mag nélkül). A végeredmény pedig kellemes lett, tetszett a kiscsaládnak. Legalább egyszer tudtuk, hogy mit eszünk meg jégkrémnek álcázva. Most várom, hogy érjen a szeder a kertben, hogy a leközelebbi ízkombinációt megvalósíthassam.

Egyszerűségében a csoda - tzatziki

Mivel a családifészek melegében vagyok, sok alkalmam nincs rá, hogy "hatalmas" tehetségemet kibontakoztathassam a konyhában. Ugyanis a két dudás, egy csárdában elv erősen érezteti hatását itthon. Vagyis jobb ha Anyukával egyszerre nem tartózkodunk közös helyiségben, ha főzni, sütni szeretnénk. Talán ezért is nem tanultam meg főzni az elmúlt huszonpár éveben, hanem elkerülve a "saját" konyhába jöttem rá szépen a dolgokra.

Így ma is csak egy kis 5 perces melóra vállalkoztam és az eredmény tzatziki lett, az ebéd mellé. Ennél egyszerűbb dolog nem sok van, de mennyivel másabb mint egy tejfölös ubisali (mondjuk az sem megvetendő!).

Uborka lereszelve, lesózva, majd kinyomkodva, nyakonöntve natúr joghurttal, amibe fokhagymát reszeltem. És ennyi! Felhasználásig hűtőbe vele! Majd jól belakmározni nagykanállal! És utána szenvedni a fokhagymától! Hát, nem egy randi kaja...

..