Nem vagyok igazán egyikhez sem tartozó. Abból a szempontból viszont igen, hogy nem nagyon fogyasztok húst. Olyan bejegyzés még nem született itt, amelyhez bárminemű húst kellett volna a hentestől beszerezni. És gyanús, hogy nem is lesz.Nagyon egyszerű a magyarázat erre: nem szeretem a hús ízét. Persze ráfoghatjuk az állatok védelmére stb, nekem mégsem ez a legnagyobb problémám, hanem az íz. Húsok tekintetében egészen a csirke/pulykamellig merészkedek és ne tovább! A hal pedig számításba sem jöhet. Egyszerűen irtózom tőle, számomra az egyik legundorítóbb dolog a világon.
A tejet, a tojást szívesen fogyasztom. De nem mindegy melyiket... Vidéken nőttem fel, nálunk mindig ott kapirgált a kert végébe a tyúk, röfögött a disznó és a szomszédban árulták Riska tejét. Riska pedig olyan tejet ad, amely össze sem hasonlítható a boltban "tej"-nek csúfolt dolgokhoz. Riska tejéből készülhet igazi tejföl, tejszín, túró. De nagyon sokszor készítek magamnak olyan ételt, amelyhez sem tojás, sem tej nem szükségeltetik.
Imádom a nyers zöldséget, gyümölcsöt. Nem nagyon múlik el nap (szinte soha), hogy almát, idény zöldségeket ne fogyasszak. Nekem ez természetes. Pedagógusként pedig elszörnyedve látom, hogy a szülőknek igen kicsi hányada (tisztelet nekik ezért) küld a gyerekkel uzsonnára pl. almát. Helyette cukor, csoki, keksz, chips. Én is megeszem ezeket, szó se róla, de nem napi szinten, hanem 2-3 hetente egyszer. De amit lát a gyerek otthon, az "hozza magával" a suliba is. Mert a büfében is hiába árulnak "egészséges" dolgokat, nem fogja megvenni. És itt is fejétől bűzlik a hal, mert én aztán mondhatom a gyereknek, hogy igenis edd meg a zöldséget-gyümölcsöt, úgysem fogja természetesnek venni a dolgot, ha otthon elvétve sem akad "ehető" dolog.
Sokan mondják rám, hogy finnyás vagyok. Van benne igazság is :D, de inkább arról szól a dolog, hogy megválogatom mit eszek. Finnyás vagyok, mert nem eszem a menzán (inkább főzök magamnak), finnyás vagyok mert a körömpörköltnek nem fogok neki, inkább megeszem a mellé való főtt krumplit magában. Akkor legyek inkább "válogatós", de akkor sem fogok zsírban úszó, rántástól egybeálló zöldbabfőzelékért pénz kiadni ebéd címszó alatt. Megfőzöm töredék összegből az ebédemet magamnak és legalább tudom mit eszek és még főzni is szeretek.
Tiszteletben tartom mindenkinek a táplálkozási szokásait. Ha valaki csak növényi dolgokat fogyaszt, hát tegye. Ha valaki csak húst eszik hússal, hát ő is tegye. Csak senki ne erőltessen a másikra semmit. Ettől tudnék kirohanni a világból. Nekem ne ecsetelje senki, hogy az a sertéscupák sütve isteni és de ilyen-meg-olyan vagyok, hogy meg sem kóstolom. Azt mondtam rá, köszönöm szépen, nem kérek és elégedjen meg vele. Szerintem, ez a Vegéthó is arra jó, meglássák mások, hogy így is lehet enni és élni. Inkább elgondolkoztatni szeretnék, (ha elgondolkozott, akkor már cselekedni is fog), mint radikális módszerekkel erőltetni.
A Vegéthón pedig leginkább saját magamat akarom próbára tenni. Kíváncsi vagyok, hogy sikerül-e nekem is olyan ételeket elkészíteni, ami tisztán növényi. Most először fogok így elkészíteni pl. süteményt is. Eddig az esetleges csúfos kudarcok tartottak vissza. De mindenki másnak sikerül, akkor hátha nekem is!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése