Ami nekem jó...

Ha valamilyen táplálkozási irányzat mellett le kellene tennem a voksom, akkor az minden bizonnyal a makrobiotika lenne. Nem kell sokat tanulmányozni a nézeteit, hogy az ember igazságokra találjon és egyre sűrűbben bólogasson a témával kapcsolatban olvasás közben. Nálam etalon könyvnek számít Kövesdi Natália: Nagyi és Nati szakácskönyve. A könyv bevezető fejezeteiben remekül összefoglalja a dolgokat, utána pedig egyszerű, de annál jobb recepteken keresztül próbálja az olvasót meggyőzni, hogy nem is kell olyan sokat tenni az ügy érdekében és máris egészségesebb, táplálóbb ételeket fogyaszthat.

Sajnos, elég sűrűn találkoztam már csodálkozó tekintetekkel, amikor véletlenül elszóltam magam mit eszem és mit nem. Egyből válogatósnak vagyok kikáltva, pedig nagyon sokszor köze sincs a dologhoz (na, de a hal akkor is undorító, na, az finnyázás!).
Sajnos, nagyon sokan furán néznek rám, ha búzakorpáról, csírákról és egyéb ilyen "űrbéli" dolgokról kezdek el beszélni. De vannak kivételek is! Kedves kollégámnak én mondtam el a csíráztatás mibenlétét, azóta rendszeresen csírát nevel és fogyaszt, megértette milyen jótékony hatásai lehetnek. Ő a ritka kivétel... de nem adom fel.
Sajnos, cikinek érzem, hogy herbária üzletbe szívesebben járok, mint ruhás boltba. Akkor legyen ciki, de én így érzem jól magam.

De visszatérek a makrobiotékához. Megpróbálom kicsit összefoglalni a lényegét, rálátást adni azoknak, akik nyitottak ilyesmire és van kedvük a változtatásra.

• életünk hosszát és minőségét az általunk elfogyasztott ételek befolyásolják (szerintem itt magyarázatnak helye nincs, aki ezt nem látja be...)
• a makrobiotika összhangot teremt az egyetemes étrendi hagyományokkal (mérsékelt övi népként a táplálékunk jórészt teljes gabonaféléknek, zöldségeknek és hüvelyeseknek kellene kitenni. Ezután következnek a gyümölcsök és az olajos magvak.)
• a makrobiotika összhangban van az ökológiai renddel (a közvetlen környezetünkben termő táplálékot részesítsük előnybe. Ezek a növények alkalmazkodtak a környezetünkhöz, ezeket az információkat pedig átadják nekünk elfogyasztásukkal.)
• a makrobiotika összhangban van az évszakok váltakozásával (vannak olyan ételek, amik egész éveben fogyaszthatók pl. gabona, olajos magvak, de az esetek zömében illeszkednünk kell a természet rendjéhez)
• táplálkozásunkban a jin-jang egyensúlyát biztosítsuk (jang élemiszerek: só, marhahús, sertéshús, zsírok, olajok, sajt, tojás, szárnyas, hal és barátai jing ételek: kávé, üdítő, méz, cukor. Közöttük helyezkednek el: gabonák és a növények. Az elfogyasztott ételeknek egyensúlyban kell lennie)
• az öt alapíznek harmonizálni kell az évszakokkal (savanyú=tavasz, keserű=nyár, édes=késő nyár, csípős=ősz, sós=tél)
• a különböző színek különleges energiát adnak (zöld=tavasz színe, piros=nyár, sárga=nyárutó színe, fehér=tüdőre, vastagbélre jó hatással van, fekete=vese és húgyhólyag színe)

Az ételeket három nagy csoportra oszthatjuk: ajánlott ételek, megengedett ételek és nem ajánlott ételek.

Ajánlott ételek: A gabona erőt, energiát ad és táplál. A gabonákat főzve, sütve fogyasszuk. Fontos az alapos rágás, ez segíti a jó emésztést. Fogyaszthatjuk szemes formában, pelyhesítve, daraként, lisztként. Fogyasszunk búzát, barnarizst, rozst, árpát, zabot, kölest, kukoricát és hajdinát (bár fűfélék családjába tartozik hivatalosan...). Együnk zöldségeket, fontos szerepe van a gyógyításban, nagyon változatos módon lehet elkészíteni őket. A gyümölcsök méregtelenítenek, frissítenek, édesítenek. A hüvelyesek fontos fehérjeforrásnak számítanak. Erőt és energiát adnak. Az olajos magvak közül együnk mákot, diót, napraforgót, tökmagot, mandulát, mogyorót, szezámmagot, lenmagot.

Megengedett ételek: kis mennyiségben fogyasszunk belőle. A szárnyasok fehér húsa, növényevő halak tartoznak ide valamint az erős fűszerek.

Nem ajánlott ételek: sertés- és marhahús, zsír, olaj, margarin, túlzott tej és tojás fogyasztás, cukor használata, az élesztő, a kávé, az alkohol és a konzerv ételek köre ez.