Nagyon egyszerű, de nagyon kapós sütiről van. Igazi "paraszti" éledel a családi receptgyűjteményből. Csak házi összetevőkkel működik megfelelően: házi szilvalekvár, házi zsír. Igen, bizony, zsír! Az az igazság ebben még mindig jobban bízok, mint a hidrogénezett-mono-diglicerides-béta-karotinos margarinokban.
Valahogy természetesebb számomra. És tudom, honnan származik és miből lett. És nem látott tartósítószert.
Szilvalekváros sütemény
20 dkg liszt
10 dkg zsír
15 dkg cukor
5 evk. szilvalekvár (szigorúan házi!)
1 kávéskanál szódabikarbóna
1 kávéskanál fahéj
fél citrom héja
9 evk. víz
3 tojás
durvára tört dió
A zsírt és a cukrot krémes állagúra keverjük. Hozzáadjuk a lekvárt, a fahéjat, a citromhéjat. A tojásokat egyenként belekeverjük. A vizet óvatosan hozzáadjuk (ekkor egy kis állagváltozás következik be, semmi pánik, csak kicsapódik a zsír a víztől, a liszt hozzáadása után a helyzet helyreáll). Jön bele a szódabikarbónával elkevert liszt. Zsírozott, lisztezett tepsibe öntjük. A tetejét megszórjuk dióval. Kb 40 percig sütjük.
2 megjegyzés:
Kenyi, teljesen igazad van a margarint illetően. Én sem eszem meg. Túlságosan sok furcsa szó áll az összetevők kettőspont után a doboz oldalán.
Igaz, a zsírt sem eszem, nekem már túlságosan büdös és dögszagú, de én olajjal szoktam helyettesíteni. Kicsit a folyadékarányon kell így változtatni a sütinél, de általában be szokott válni.
Nálam is inkább az olaj megy, csak van néhány dolog (pl. ez a süti), ami zsírral működik igazán. Biztos lehetne helyettesíteni olajjal, de akkor nem lesz olyan "nagymama-süti". :) Azt meg nagyon szeretem...
Megjegyzés küldése