Süti fogadóórára

Minálunk úgy járja, hogy kétszer van fogadó óra egy tanévben. Mivel kis település vagyunk, szinte napi kapcsolatban van mindenki, mindenkivel. Ezért bőségesen elég a két alkalom és hát, akkor sem azok jönnek, akikkel baj van, de ezt most hagyjuk...
Szóval, a nap derekán Ági "néni" a lelkemre kötötte :D, hogy délután a fogadó órára úgy menjek vissza, hogy viszek valami finomat. Na, nesze neked, én komolyan vettem :D. És olyan sütit sütöttem, amit már rég szándékoztam kipróbálni, de valahogy sosem került rá sor (szerintem ezzel sokan vagyunk így). De most eljött a nagy lehetőség! Megsütöttem.
Egyszerű történet, Margit tésztának hívják. A Délvilág újságban volt még a nyáron (néha van benne használható dolog is. Na, jó imádom a kávé mellett olvasni az otthoni reggeleken).
Nem vallottam szégyent, elég gyorsan elfogyott. És üzenték az illetékesnek, hogy most már férjhez is mehetek :D.

Így nézett ki a sütőből megérkezve. Hát igen, látszik, hogy néhány dolognak még a hiányában vagyok. Jól jönne egy rács hűteni... De a süti méretéből látszik, hogy nem vagyunk egy nagy létszámú tanárikar.

Margit tészta

• 20 dkg cukor
• 2 dl tej (1 bögre)
  
• 2 tojás
• 5 dkg vaj
• 5 dkg porcukor
• 4 dl liszt (2 bögre)
• fahéj
• citromhéj
• 1 sütőpor
• vágott/darált dió (elhagyható)

A cukrot megpirítjuk, karamellizáljuk és felöntjük a tejjel. Hagyjuk kihűlni. Habosra keverjük a 2 tojássárgát, a vajjal és a porcukorral. Hozzáadjuk a lisztet és a sütőport, fahéjat, citromhéjat. Lassan hozzákeverjük a karamellás tejet. Végül a 2 tojásfehérje felvert habját beleforgatjuk. A vágott diót bele forgathatjuk a masszába vagy a tészta tetejére is szórhatjuk (én csak darált dióval szórtam meg, mert nem voltam biztos a közízlésben). Zsírozott (!), lisztezett tepsibe öntjük és lassan kisütjük.