BLOGGER TEMPLATES AND TWITTER BACKGROUNDS »

2009. november 27., péntek

Metamorfózis - Avagy a halloweeni tök emlékezete

Hát, így végezte... Kiszárítva, megpirítva. De milyen jó lett! Kicsit jobban megsült a kelleténél, de csak annál ízletesebb lett.
A tökmagpirítás igazi férfi munka. Ez évek óta apukám reszortja a téli időszakban és most a Szerelmem is megpirította első adagnyi tökmagját (persze, azért én felügyeltem rendesen ;D, mégis csak férfi a konyhában... :D). Gratula!

2009. november 25., szerda

Kukoricaprósza - Köszönetképpen

Száz éve akartam ezt is megsütni, de nem vitt rá a lélek vagy csak nem jutottam el idáig. De most ez is sikerült! A citromfás bácsinak vittem belőle, megköszönve a kedvességét, mivel egy elég komoly "használati utasítást" dobott be az egyik nap a postaládámba, a tőle vásárolt citromfákhoz. Biztos, ami biztos, ne rontsak el semmit. Eddig nincs is semmi probléma, a termések elkezdtek sárgulni és a kilenc kis citromocskám hamarosan süteményben, teában és mindenféle finomságban végzi. Ennek nem fogja senki ötféle szerrel kezelni a héját és nem lesz ráírva, hogy fogyasztásra nem alkalmas. Lehet, hogy ma már csak úgy ehetünk nyugodtan citromot, ha a fája ott van a lakásunkban? Elég szomorú... De 200 lesz a vérnyomásom minden alkalommal, amikor a boltban a fenti "figyelmeztetéseket" olvasom.

De jöjjön akkor a prósza...

Kukoricaprósza

30dkg kukoricalisztet átszitáltam, beletettem egy sütőport, egy csipet sót és 10 dkg cukrot. Egy másik tálban egy nagy poharas joghurtot elkevertem 2 tojással, majd a lisztes keveréket hozzáadtam. Egy kisebb méretű tepsit kizsíroztam (szigorúan háztáji disznózsírral!) és a masszát beleöntöttem. A tetejére házi(!) szilvalekvárt és tejfölt csöpögtettem. Kb fél óra alatt sütöttem meg.



A tészta friss fogyasztásra van kitalálva, másnap morzsálódik (de ettől nem rossz), legközelebb ezt 2 evk. olajjal vagy diónyi olvasztott zsírral orvosolni fogom.

2009. november 23., hétfő

Tofucurry

Sosem készítettem ilyen jellegű ételt, viszont a különféle dolgok együttállása előrejelezte a dolgot. Ad 1. Volt tofu a hűtőben, amit nagyon szeretek, tudom, tudom szója meg génmanipuláció, de ha über akciósan árulják a herbáriában (150 Ft-ért ki hagyná ott???), akkor kényszert érzek a vásárlásra. Ad 2. Szert tettem curry fűszerkeverékre (azt se tudom mi fán terem) és már nagyon kipróbáltam volna. Ad 3. Vettem kb. 1 hónapja egy szakácskönyvet és még nem tudtam kipróbálni belőle semmit (időhiány).
Na, a "csillagok szerencsés állása" meghozta a kívánt dolgot. Kinéztem a könyvből, alapanyag megvolt, hát, nosza curry-t készíteni. Na, de illik ezt rizzsel enni? Fogalmam sincs, de én azzal ettem és jó volt.
Ja, de persze csak a Szerelmem hiányában lehetett ez ebéd. Neki tofu???? Kiröhögne és hozna egy oldal szalonnát a spejzból...

Tofucurry (ahogy én készítettem, 1 személyre...)

1 fej vöröshagymát apróra daraboltam és kevés olajon megcsoffasztottam, majd egy háromnegyed teáskanálnyi curry fűszerkeveréket rádobtam, kicsit átforrósítottam. Kb. 1 dl sűrített paradicsommal felöntöttem, jött bele egy fél decinyi víz és só. Amikor összeforrt beletettem a felkockázott tofut (kb. 150g, fél csomagnyit). 15 percig forraltam a tofus keveréket, ha láttam, hogy elforrt a leve, kevés vizet öntöttem alá. Közben 10 dkg barna rizst kifőztem.
A főtt rizsre tálaltam. Kiadós ebéd lett belőle.

2009. november 19., csütörtök

Süti fogadóórára

Minálunk úgy járja, hogy kétszer van fogadó óra egy tanévben. Mivel kis település vagyunk, szinte napi kapcsolatban van mindenki, mindenkivel. Ezért bőségesen elég a két alkalom és hát, akkor sem azok jönnek, akikkel baj van, de ezt most hagyjuk...
Szóval, a nap derekán Ági "néni" a lelkemre kötötte :D, hogy délután a fogadó órára úgy menjek vissza, hogy viszek valami finomat. Na, nesze neked, én komolyan vettem :D. És olyan sütit sütöttem, amit már rég szándékoztam kipróbálni, de valahogy sosem került rá sor (szerintem ezzel sokan vagyunk így). De most eljött a nagy lehetőség! Megsütöttem.
Egyszerű történet, Margit tésztának hívják. A Délvilág újságban volt még a nyáron (néha van benne használható dolog is. Na, jó imádom a kávé mellett olvasni az otthoni reggeleken).
Nem vallottam szégyent, elég gyorsan elfogyott. És üzenték az illetékesnek, hogy most már férjhez is mehetek :D.

Így nézett ki a sütőből megérkezve. Hát igen, látszik, hogy néhány dolognak még a hiányában vagyok. Jól jönne egy rács hűteni... De a süti méretéből látszik, hogy nem vagyunk egy nagy létszámú tanárikar.


Margit tészta
  • 20 dkg cukor
  • 2 dl tej (1 bögre)
  • 2 tojás
  • 5 dkg vaj
  • 5 dkg porcukor
  • 4 dl liszt (2 bögre)
  • fahéj
  • citromhéj
  • 1 sütőpor
  • vágott/darált dió (elhagyható)
A cukrot megpirítjuk, karamellizáljuk és felöntjük a tejjel. Hagyjuk kihűlni. Habosra keverjük a 2 tojássárgát, a vajjal és a porcukorral. Hozzáadjuk a lisztet és a sütőport, fahéjat, citromhéjat. Lassan hozzákeverjük a karamellás tejet. Végül a 2 tojásfehérje felvert habját beleforgatjuk. A vágott diót bele forgathatjuk a masszába vagy a tészta tetejére is szórhatjuk (én csak darált dióval szórtam meg, mert nem voltam biztos a közízlésben). Zsírozott (!), lisztezett tepsibe öntjük és lassan kisütjük.

2009. november 18., szerda

Borsóleves az unalmasabb napokra

Mármint az olyan unalmas napokra, amikor nincs kedvem semmi bonyolult, tűzhely mellett álló dologra, akkor jöhet egy kis anyukaféle borsóleves. Megállt benne a kanál, de ez az igazi! :D


Borsóleves (2 tányéros)

Kevés olajon/zsíron egy fél fej vöröshagymát megfonnyasztunk. Két marék zöldborsót, egy szál feldarabolt sárgarépát kicsit megpárolunk, majd felengedjük vízzel. Mikor a répa félpuhára főtt beletesszük a tésztát (személyenként 1 marék), jöhetne bele a petrezselyem, de én nem szeretem. :D. Ha a tészta és a sárgarépa megfőtt, tálalhatjuk is!

2009. november 16., hétfő

Láttam az Őszt

Láttam az Őszt, itt volt nálam a sarkon és így nézett ki. Na, jó igazából sokkal szebb volt, de nekem csak egy automata gépre fussa. Ez van, ebből dolgozunk. De azért nekem tetszik. :D (...aaaaaaa gép is, meg a kép is. Hihi)



Pizza spenóttal

Sütöttem pizzát még a múlt héten, de csak most van rá időm nyilvánosságra hozni. Spenótos lett, ez a kedvencem. Lehet, hogy perverz vagyok, de csak egyszer kell megkóstolni és mindenki igazat ad nekem! Szósznak a már máskor leírt receptet alkalmaztam, a tészta pedig anyukámtól tanult változat. Hát, nem sikerült valami látványosat fényképeznem, de akkor is épp sietésben voltam és ez lett a maximum.


Spenótos pizza (2 személyes)


Először a tésztát gyúrom meg. 2 dl langyos vízben, negyed teáskanál cukorral felfutattam fél csomagnyi instant élesztőt (ez volt itthon :)). 20 dkg lisztet (nálam 10 dkg Graham és 10 dkg teljes tönkölyliszt), negyedteáskanál sót és 2 evőkanál olajat egy tálba tettem, majd a felfuttatott élesztővel tésztát gyúrtam. Kiolajozott tálban (és a tészta tetejét is bekentem) 45 perc alatt, meleg helyen megkelesztettem. Egy kisebb tepsibe belenyújtottam.
A kelesztés alatt elkészítettem a szószt. Mindent úgy tettem, mint ekkor. Amikor elkészült a tésztára kanalaztam (nekem egy tésztára való adagnyi maradt ki ebből a mennyiségből, az ment a fagyasztóba, szűkösebb időkre :D). Két tojást ráütöttem a szósz tetejére, reszeltem rá házi sajtot (hoppá, de jó megy... ;) ) és ment a sütőbe, kb. 25 percre.

2009. november 15., vasárnap

Nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége

Mert az én anyukám ezzel lepett meg:

Vagyis egy ilyen sütiszaggató készlettel az Lidlből. Reggel már ott várt a konyhapulton :D Ez ám a jó ébredés!

Minőségi termék elég szerény áron. 26 részes és 999Ft-ot kóstál. Múltkor ugyanennyiért negyedekkorát árultak. Közeleg a karácsony, itt a mézeskalács szezon kezdete! Csapjon le rá mindenki, akinek még nincs ilyenje! Nekem már van, bibibííííí! :D

Kép innen

2009. november 14., szombat

Még kilátszom a mélyvízből

Uhhh! Rohanok magam után, hogy minden időben meglegyen, mindenhova odaérjek és ott is legyek (nem csak fizikailag). Egyszerre vagyok most tanító néni, anyuka kicsi lánya, a Szerelmem szerelmetes barátnője, iskolába járó diák, hétvégéző semmittevő és persze háziasszony (vagy házilány :D ). Egy szóval sűrűn élek. Főzni főzök, csak elmarad a blogolás. Vagyis nem jut rá idő. A képek azért készülnek, mert bizakodom, hogy lopok egy-két percet magamnak. Ja, és itt van a nyakunkon egy nyílt tanítási hét, egy-két-három versenyfelkészítés, versenyszervezés, dolgozatjavítás, feladatsor összeállítás és hosszas eszmecserék a gyermekeik felől kérdezősködő szülőkkel. És épp a hétfői szakköröm mintadarabját állítom össze, ami csiríz főzéssel jár és újságpapírcsíkokat tépkedek (igen, papírmaséról van szó). Már látom magam előtt Marika takarító néni tekintetét, amint meglátja a termet a világáégést követően (gúnyos kacaj... hihihi).
UHHHH! Sok! Egy kicsit... Most úgy érzem. De nem soká túl vagyunk rajta és itt a téli szünet! Ja, és előtte egy vizsga.
Ígérem, rögtön jövök!

2009. november 12., csütörtök

A mai napra

2009. november 10., kedd

A mai ebéd - Cukkini krémleves

Már megint sürgősségi felhasználás volt a hűtőből. Haldoklott a cukkinim, ezért gyorsiban készült belőle leves. Cukkiniből még nem készítettem krémlevest, de igen jól sikerült, azt kell mondanom. :D Vetekszik az ilyen jellegű kedvencemmel, a póréhagymával. Gyors, egyszerű, olcsó és mégis ilyen ocsmány időben milyen jól esik egy kis meleg leves!


Cukkini krémleves
(2 tányéros)

Egy közepes, zsenge cukkinit meghámoztam és uborkareszelőn megreszeltem (mivel zsenge volt, nem magoztam ki). Egy fazékban egy elnegyedelt vöröshagymával feltettem párolódni. Majd felengedtem vízzel (kb. fél liter) és fűszereztem: só, borsikafű, "vegeta". Amikor puhára főtt , tűzről levéve botmixerrel simára turmixoltam, visszatettem a tűzre. Kb. fél deci főzőtejszínt tettem bele. Egyet rottyant még és kész. Reszelt sajttal és levesgyönggyel (mert végül azt is találtam itthon) fogyasztottam.

2009. november 9., hétfő

A Tejföl lepény

Az A..., mert nekem bárki, bármit is mond, ez a legfinomabb, a legjobb változat. Drága nagymamám sütötte sok-sok éven át. Véletlenségből került elő a recept, a felszaporodott tejföl mennyiséget kellett valamilyen úton-módon pusztítani (hát, igen, a házi tej házi tejföllel jár). Anyukámnak pedig eszébe jutott a tejöl lepény. Nagyon-nagyon régen nem készült.


A recept a féltve őrzött, mama füzetéből származik. Ő nagyon gyakran sütötte, neki már nem kellett hozzá a puska. Mi pedig először dekódoltuk a sorokat és utána elkészítettük. Az első akadály az omlós tészta készítése volt, a tészta aljának. Na, jó, de mennyit gyúrjunk??? Aztán anyuka próba szerencse alapon gyúrt egy adagot és elég lett. A többi már gyerekjáték volt (tehát ez volt az én részem a dologból :D).

Ja, és a füzet... Sok recept van benne, de mióta az eszemet tudom három dolgot sütött belőle a mamám (és aztán mi is): darált tésztát, mézes tésztát és ezt a tejfölös tésztát. Mert nekem sok-sok évig (sőt még néha ma is ;) ) minden sütemény TÉSZTA volt. Felénk így szokás... tésztát sütünk, fröstökölünk reggeli helyett és szármát eszünk karácsonykor.


Tejföl lepény

Első lépésnek omlós tésztát gyúrunk. Olyat mint, amit a túrós tészta alá szoktak (bővebb információm nekem sincs). Majd 6 dl tejfölt (3 pohár) elkeverünk 3 kanál liszttel, 3 kanál porcukorral, hozzáadunk 3 tojás sárgáját. A tojásfehérjét habbá verjük és beleforgatjuk a tojásos masszába. A kinyújtott tésztát kizsírozott tepsibe tesszük és a tojásos-tejfölös dolgot ráöntjük. Kb. fél óráig sütjük, amíg a süti teteje szép barnára sül.

2009. november 8., vasárnap

Megint padlizsán - Padlizsánkrém

Csütörtök este 8 órakor megdöbbenve vettem észre, hogy a drága kis padlizsánkám az utolsókat rúgja. Nem volt mit tenni, sürgősen nekifogtam a felhasználásának. Na, de este 8-kor?
Jobb ötletem nem volt, mint padlizsánkrémet csinálni. Igaz, ez is időigényes, de nem is vagyok egy korán fekvős fajta.

Padlizsánkrém

Egy közepes méretű padlizsánt megmostam. Egy darabka alufóliára helyezve a jó forró sütőbe tettem. Megvártam, amíg olyan állapotba kerül, hogy a héját könnyedén le tudom húzni (ez kb. 1 óra 20 percembe került, tehát fél 10-nél járunk...). Közben egy kis fej lilahagymát (kicsit összevagdalva), egy gerezd fokhagymát (összenyomva), egy összedarabolt paradicsomot, negyed teáskanál sót és egy kevés borsikafüvet egy botmixelésre alkalmas edénybe tettem. Nyakonöntöttem kb. négy cent olajjal (úgy szemre). A megsült padlizsánt megpuccantottam, beletrancsíroztam a többi hozzávalóhoz és kegyetlenül megturmixoltam. Amikor kihűlt egy kis edényben a hűtőbe tettem, ahol 3-4napig eláll.

Nem bírtam ki háromnegyed 10-kor és megkóstoltam. Két szelet puffasztott rizst elpusztítottam vele. Másnap pedig pirítóssal. Jó cucc, csak utána nem kell csókolózni. :D

2009. november 6., péntek

Easy ebéd

Vannak olyan napok, amikor 10 perces konyhai jelenlétre van időm (és energiám). Ilyen volt a héten is, viszont a világ legegyszerűbb ebédjéhez ennyi is elég. Lehet, hogy nem mindenki szavazna rá, mint ebéd, de én meg reggelinek nem tudnám megenni. Nálam a zabkorpa tejben megfőzve egy fincsi ebéd.


Amióta rájöttem, hogy a zabkorpa ilyen jó, szinte nem is ettem tejbegrízt. Ez sokkal finomabb, laktatóbb és nem utolsó sorban a zabkorpa sok-sok fontos tápanyagot is tartalmaz.

Tejbe zabkorpa

Kb fél liter tejbe 4-5 evőkanál zabkorpát beleszórunk. Bugyogásig főzzük (mint távoli rokonát a grízt) egy csipet sóval és valamilyen nemű édesítőanyaggal (én most anélkül csináltam, mivel barna cukorral darált mákkal szórtam meg). Fahéjjal, kakaóval, házi szörpikével nyakon öntve elfogyasztjuk.

2009. november 5., csütörtök

Frissen megrökönyödve

Szégyen, nem szégyen, de nézem a V.csatát, mert kíváncsi vagyok mit főznek. Nem arra, hogy milyen körülmények közt élnek a "sztárok", hanem, hogy mit produkálnak (mármint vacsorának). Pl. Frajt Edit múlt heti menüjét egyszer (majd....) hiánytalanul elkészítem.

Ezen a héten és ezen a mai napon kifejezetten azért ültem le, hogy megnézzem Szinetár Dóra mit főz (még nincs vége a műsornak, amikor írok, de nem bírtam tovább!). Egész héten verte magát, hogy csak a BIO és így BIO, úgy BIO. Tönkölyliszt, nádcukor és társai.
Hát a produkciója megért egy misét! Forint csilliárdokért bevásárolt a BIO üzleteiben, majd hazament és nekilátott a paradicsomlevesnek.

Megmosta a paradicsomot. Felkockázta. Fazékba tette. MAJD FELENGEDTE CSAPVÍZZEL! És megfőzte!

Én is csapvizet iszom, nekem nem derogál. Inkább azt, mint a palackos vizet hordjam. De kérem szépen, akkor mi a francért vettük meg a paradicsom kilóját 780 (!) Ft-ért, ha a jó pesti csapvízzel öntjük nyakon??? Lehet, hogy csak én vagyok kekeckedő? De olyan képmutatást érzek ennél a nőnél, hogy a hideg ráz.

Na, és a következő.... Szegénykémnek Ausztriából kell hazahozni a gerslit (lánykori nevén árpagyöngyöt), mert kis hazánkban nem lehet kapni.

Pórnépnek érzem magam, mert a T. nevű hipermarketbe járok nagybevásárolni (mert ilyen az étkezési utalványom, sajna), de a zöldségszekción 203 jó magyar pénzért árulják a gerslit. Ami magyar... Ja, igaz nem BIO... akkor már nem is jó.

Milyen fizetéssel bír egy ilyen ember??? Én nem tehetem meg sem a 780 Ft-os paradicsomot, sem az ausztriai bevásárlást. Sajnos, százezer alatti fizetésemért hétfőtől péntekig dolgozom. Nem érek rá ilyenekre. Sajnos, csóró vagyok és piacra járok, nem viszem haza a BIO zöldséget nájlonzacskóban és csapvizet fogyasztok. Lehetőségeim szerint fogyasztok egészséges ételeket.

Most már jobban érzem magam...Ahhhhhhhhhhhhh......... Ez jól esett!

2009. november 3., kedd

Vega rakott padlizsán

Én, aki a fóliás kertészet fellegvárából származom, helyi termelőktől vásárolt padlizsánból készítettem vacsorát.
Mert igen, hiába a paprikanemesítési múlt és a roskadozó paradicsomos rekeszek. A kertészek rájöttek, hogy újítani kell. Néhányan elkezdtek a padlizsánnal foglalkozni, a környéken, mivel korrekten megterem a mi éghajlatunkon is, csak még a magyar népben nem történt meg a tudatosítása. De a helyi piacon nyártól ősz végig mindig kapni szép padlizsánokat. Helyi termelőktől, nem Spanyolországból vagy Olaszországból.
A kis családom se fogyasztott hosszú-hosszú évekig padlizsánt, de mióta anyukámnak van egy Erdélyből származó kolléganője emberes mennyiségben megy a zakuszka otthon és néhanapján készül muszaka is.
Én nem tudom, hogy azt készítettem-e (nem tudom, hogy elég "muszakás"-e a recept), de leraktam a zöldséget és finomra sült, hús nélkül, szójával.


Vega rakott padlizsán (emberes 2 adag)

Kell hozzá: 1 helyes padlizsán, szójagranulátum, tejföl, rizs, lilahagyma, fokhagyma, paprika, paradicsom, sajt, só, bors, "vegeta"

Egy szép, nagyobbacska padlizsánt megmostam, csíkosra lehúztam a bőrét, felkarikáztam és picit megsózva papírtörlőre raktam (hogy a keserűség távozzon) kb. 30 percre. Ezután két maréknyi szójagranulátumot jól be"vegetázott" vízben felforraltam. Kb. 10 dkg rizst kifőztem.
Egy lilahagymát kevés olajon megfonnyasztottam, megpirítottam benne a víztől kinyomkodott szójagranulátumot. Mikor megpirult két felkockázott paradicsomot és egy paprikát beletettem, két gerezd fokhagymát belenyomtam. Megvártam, amíg a paradicsom és a paprika levet engedett és egy kicsit forraltam, fedő alatt. Levéve a főtt rizst belekevertem.
Közben a padlizsán szeleteket megsütöttem egy serpenyőben, minimális olaj használatával.
Egy jénai aljára egy réteg tejfölt simítottam (jutott az edény falára is). Jött egy sor padlizsán a tál aljára, rá egy adag rizses-szójás cucc. Megint padlizsán megint cucc. A tetejét padlizsánnal fejeztem be, tettem rá egy kevés tejföl és reszeltem rá sajtot. Ment a sütőbe 30 percre, közepes hőmérsékleten.

Sok mosatlan, de megéri! :D


2009. november 2., hétfő

Az igazi tökszezon... - Sütőtökös muffin

Hát, igen! Itt a tél illata és ezzel a sült töké is. Nem nagyon foglalkoztatott idáig a sütnivaló tök egyéb irányú felhasználása, de mostanában egyre-másra jönnek szemben az ilyen alapanyagot felhasználó receptek. Nővérkém már produkált néhány sütésnyi sütőtökös muffint idén, de nekem az nem volt az igazi. A desszert.eu-n találtam egy verziót, kipróbálásra érdemesnek találtam. Igaz, az eredeti mutatósabb, viszont én nem szeretem a sütik tetejét még tovább édesíteni, ezért sosem díszítgetem.
Viszont ennek a muffinnak van egy titka: aznap nyomdafestéket nem tűrő jelzőket használtam, amikor a sütőpapírkájából akartam kiszedni. Több maradt a papíron, mint amit érdemben ki tudtam kaparászni. Másnap pedig megtörtént a MAGIC! Láss csodát, egy papírra ragadt darabka nélkül kivált belőle!!! Nagy volt az öröm, bódottá!
Tehát: ajánlott a másnapi fogyasztás :) (és aki kibírja, írja meg!) vagy extrémen olajozott/zsírozott muffinsütő használata, papír nélkül.

Továbbra sem szimpatizálok az olyan receptekkel, amelyikből nem PONT 12 darab muffin lesz. Ha annyiról szól a recept, akkor ne legyen se 11, se 16. Persze, most sem lett 12... (de a receptek legtöbbjénél összejön), ezért a maradék tésztát a lízinggyerekeimnek sütöttem meg. Majdnem olyanok lettek, mint a bolti Dörmi :D és még a tököt se vették észre benne. Hihihi...


Na, igen! Mikor nem vagy már gyerekszámba véve a családban? Amikor ezek a kimaradt finomságok már nem neked sülnek, hanem vannak nálad kisebbek, akiknek jó szívvel megsütöd és odaadod :D (én is akarok macit enni!!!!!!:D)


Sütőtökös muffin (nem PONT 12 darabhoz) (némi változtatással az eredetihez képest...)

20 dkg nyers, finomra reszelt tök
fél citrom leve
2 db tojás
10 dkg barna cukor
80 ml olaj
50 ml tej
150 g natúr joghurt (tehát egy kis poharas)
25 dkg liszt
1 mk sütőpor
1 mk szódabikarbóna
1 tk fahéj
csipet só

A tököt lereszelve a citromlével meglocsolva egy lábosban/fazékban/kotlában/csetreszben 10 percig pároljuk. Közben kevergetjük. Majd az összes nedves hozzávalót (tojás, olaj, tej, joghurt) és megpárolódott tököt botmixerrel (!) meg mixeljük. Hozzáadjuk a többi összetevőt még egyet-kettőt mixelünk, majd áttérhetünk a fakanálra. Muffinformába lapátoljuk 3/4-ig és 25-30 perc alatt közepes hőmérsékleten megsütjük.

2009. november 1., vasárnap

Halloween

A csúnya, csúnya ámeriakai szokások meg akarnak honosodni Európa közepében is. Nem tudunk mit tenni ellene, küzdhetünk, de nem fog menni. Helyette próbáljuk meg élvezni a tökfaragást és az esti kivilágítást!


Itt az én kis másodikosaim erősen harcolnak a tökkel.


Ezek pedig az elsősök tökei, még a polcon várakoznak.


Hehehe...én sem maradtam ki a mókából :D Tanár néni is faragott egy jó nagyot ;)

És este így nézett ki a suli lépcsője. Nálunk ez a szokás...